Illeték

Az ingatlant vásárló költségei

Az ingatlant vásárló a következő költségeket viseli:

• szerződéskötési költségek, pl. ügyvédi munkadíj, tulajdoni lap kikérése

• illeték

• az átvétel és a tulajdonosváltás ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének költségei

Mikor kell illetéket fizetni?

Illetéket kell fizetnie mindenkinek, aki ingatlant vásárol (az ingatlan adásvétel az úgynevezett visszterhes vagyonátruházás kategóriájába tartozik), melynek részleteit az 1990. évi XCIII. törvény szabályozza.

Mennyi illetéket kell fizetni?

A fizetendő illetéket az ingatlan forgalmi értéke alapján kell számolni. Amennyiben az ingatlan vagyoni értékű joggal terhelt (pl. valakinek haszonélvezeti vagy használati joga van) vagy a tulajdonszerzéskor ilyen jogot alapítanak, akkor annak értékét le kell vonni a forgalmi értékből, így csökken a fizetendő illeték.

Lakás vagy ház esetén a forgalmi értékből le kell vonni a vásárláshoz kapott lakásépítési kedvezmény összegét (ha a vásárló rendelkezik ilyennel), ezzel csökken a fizetendő illeték mértéke, mely sávokban változik:

• az ingatlan értékéből 1 milliárd forinting 4%-ot kell fizetni

Például egy 10 000 000 Ft-os lakásnál:

• 10 millió után 4%: 400 000 Ft

Amennyiben résztulajdont szerez egy tulajdonos – függetlenül attól, hogy lakásról, házról vagy más ingatlanról (pl. építési telek) van szó – mindig a tulajdoni hányad arányában kell illetéket fizetnie.

Mikor mentesülhetek illeték befizetése alól?

Nem kell illetéket fizetni, építési telek vásárlása esetén, ha arra 4 éven belül lakóházat épít a vásárló (hasznos alapterületének el kell érnie a maximális beépíthetőség 10%-át).

Illeték alól további mentességet, illetve kedvezményt lehet kapni. Amennyiben a vevő első ingatlanát vásárolja és 35. évét még nem haladta meg úgy 50% illetékkedvezményre jogosúlt.

Adózás

Az ingatlant eladó költségei

Az ingatlan eladójának költségei a Polgári Törvénykönyv alapján és a kialakult gyakorlat szerint az alábbiak:

• személyi jövedelemadó

• átadással kapcsolatos költségek, pl. közüzemi tartozások rendezése

• az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségek, pl. jelzáloghitel töröltetése

Mikor kell személyi jövedelemadót fizetni?

Lakás, lakóház vagy egyéb ingatlan (pl. építési telek) eladása személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettséget jelent az eladónak, az eladásból származó bevétele alapján. Az SZJA fizetésének részleteit a 1995. évi CXVII. törvény szabályozza.

Lakás vagy lakóház eladása esetén csak akkor kell SZJA-t fizetni, ha az eladó az ingatlant kevesebb, mint 5 éve vette. Egyéb ingatlan esetében a megszerzést követő 15. év után nincs SZJA fizetési-kötelezettség.

Mennyi személyi jövedelemadót kell fizetni?

Az ingatlanok eladásakor az SZJA mértéke 16%. Azonban, hogy mekkora összeg 16%-át kell befizetni az alábbiaktól függ.

Először is az ingatlanért (legyen szó lakásról, családi házról vagy egyéb ingatlanról) kapott összegből, azaz a bevételből le kell vonni a következőket (ezeket számlával, okirattal kell igazolni):

• az összeg, amennyiért még az eladó vásárolta az ingatlant

• értéknövelő beruházásokat, pl. korszerűsítés, bővítés

• az átruházással kapcsolatos kiadásokat, pl. hirdetési költségek

Lakás vagy ház eladásakor a fenti költségek levonását követően attól függően, hogy mikor kerül eladásra az ingatlan, az összeget tovább kell csökkenteni az alábbiak szerint:

• amennyiben az eladó a lakást vagy lakóházat már a megszerzés évében vagy az azt követő évben adja el, akkor a levonások utáni összeg 100%-át kell alapul venni

• a megszerzést követő második évben a levonások utáni összeg 90%-át kell alapul venni

• a megszerzést követő harmadik évben a levonások utáni összeg 60%-át kell alapul venni

• a megszerzést követő negyedik évben a levonások utáni összeg 30%-át kell alapul venni

• a megszerzést követő ötödik év után nincs fizetendő SZJA

Egyéb ingatlan eladása (pl. építési telek) esetén a személyi jövedelemadó a költségek levonása után a következők alapján csökkenthető (megszerzést követő év számít az első évnek):

• amennyiben az eladó az ingatlant az első és az ötödik év között adja el, akkor a levonások utáni összeg 100%-át kell alapul venni

• a hatodik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 10%-al

• a hetedik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 20%-al

• a nyolcadik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 30%-al

• a kilencedik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 40%-al

• a tizedik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 50%-al

• a tizenegyedik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 60%-al

• a tizenkettedik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 70%-al

• a tizenharmadik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 80%-al

• a tizennegyedik évben a levonások utáni összeg csökkenthető 90%-al

• a tizenötödik évben és utána nincs fizetendő SZJA

CSOK

Lakástámogatás 2016

2015. július 1-jén indult el a Családok Otthonteremtési Kedvezménye, azaz a CSOK („szocpol”). A csomag legfontosabb újítása az volt, hogy használt lakás vásárlásához is igénybe vehető támogatást kínált. Fél év után itt a CSOK új formája, ami akár 20 millió forint támogatást is jelenthet a családoknak új lakás vásárlása vagy építése esetén.
2016. január 1-től lépett életbe a módosított családtámogatási rendszer, a Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK).
10 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kaphat az, aki bevállal 3 gyermeket és új lakást vagy házat vásárol/építtet. További 10 milliós hitelt is igényelhet állami kamattámogatással.

Új építésű lakóingatlanok vásárlása vagy építése A 3 gyermekesek vagy ennyit vállalók esetén…

• 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek és további10 millió forint kedvezményes hitel is igénybe vehető

• Akinek még nincs gyermeke, 10 évre előre hármat vállalhat, de csak akkor, ha az igénylés időpontjában már házas, vagy ha még nem házas, akkor legalább 1 gyermeket nevel

• Akiknek 1 gyermekük van 8 év, míg a 2 gyermeket nevelők számára 4 év áll rendelkezésre, hogy 3 gyermekük legyen.

• Azokat a gyermekeket is figyelembe lehet venni akik után már korábban igényeltek CSOK-ot, korábbi lakásépítési támogatást vagy szocpol-t, de a korábban kapott támogatás összegét a 10 millió Ft-os kedvezményből le kell vonni.

• Lakásnak legalább 60 m2-nek, családi háznak 90 m2-nek kell lennie.

1 vagy 2 gyermekesek vagy ennyit vállalók esetén…

• 1 gyermek vagy ennyit vállalók esetén 500.000 – 600.000 Ft-ról 600.000 Ft-ra nőtt

• 2 gyermek vagy ennyit vállalók esetén 800.000 – 1.300.000 Ft-ról 2.600.000 Ft-ra nőtt

• Az 1 és 2 gyermekes (vagy ennyi gyermeket vállaló) családok esetében a legkisebb ingatlanra vonatkozó 40, illetve 50 m2-es méretkorlátozás szintén eltörlésre kerül, tehát kisebb hasznos alapterületű ingatlanra is igényelni lehet majd az új CSOK-ot.

A támogatható ingatlanokra előírt 160 m2-es felső mérethatár eltörlésre kerül. Mostantól elegendő, ha csak az egyik szülő 40 év alatti az előre vállalt gyermekek esetében. Ha már mind a 3 gyermek megvan, akkor nincs korhatár egyik szülő esetében sem. Az ingatlanok energetikai-besorolás szintjét mostantól nem kell figyelembe venni a kedvezmény összegének megállapításánál (az alapösszegre rakódó 10, 20, illetve 30%-os energetikai bónuszok megszűnnek). Külföldön szerzett biztosítási jogviszony is beleszámít az előírt legalább 180 napos biztosítási időszakba, ami a határon túl munkát vállaló fiataloknak lehet nagy segítség az itthoni letelepedéshez. Négyzetméterenként számított 300.000 / 350.000 Ft-os maximális vételár korlátozás is eltörlésre kerül.

Gyermeknek számít…

• aki az ember vér szerinti gyereke,

• eltartottja, és 20 évnél fiatalabb

• vagy 25 évnél fiatalabb, de felsőoktatásban tanul

• illetve 20 évnél idősebb és megváltozott munkaképességű, és ez az állapot még legalább egy évig így is marad

Új építésű lakásnak számít ami…

2008. július 1-jén vagy később kiadott építési engedéllyel rendelkező összkomfortos lakás, amely a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkezik. Emeletráépítéssel vagy tetőtérbeépítéssel megvalósuló lakóegység is új lakásnak számít a szabályozásban.

Használt lakás vásárlás esetén…

Használt lakás vásárlása esetén attól függően, hogy mekkora a lakás, egy gyerek esetén 550- 600 ezer forint, két gyerek esetén 880 ezer-1,43 millió forint, három gyereknél 1,32-2,2 millió forint, négy vagy több gyereknél 1,76-2,75 millió forint. Azonban egyéb kitételek is vannak használt lakásnál, mint maximális négyzetméter ár és maximális vételár. Négyzetméterenként maximum 350 ezer forint lehet a használt lakás, de a vételára nem lehet több mint a megadott keretek, ami attól függő, hogy milyen településen van a lakás, 16 és 35 millió között lehet maximum az ára.

A CSOK igényléséhez még szükséges, hogy…

Rendelkezzen 6 hónapos (legfeljebb 15 nap megszakítással) belföldi vagy külföldi munkaviszonnyal. A munkajövedelmet egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységből, cégtagságból vagy szövetkezeti jogviszonyból származó bevételekkel is lehet igazolni. 2 éves egészségügyi biztosítotti jogviszonyt is fel kell tudni mutatni, amelyet akár külföldi hatóságok is igazolhatnak. Erkölcsi bizonyítványra is szükség lesz. Az igénylő ne legyen a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) nyílván tartva.

Milyen papírok szükségesek az igényléséhez?

• NAV által kiállított, 15 napnál nem régebbi okirat a köztartozás mentességről

• társadalombiztosítási jogviszony (legalább 180 nap) fennállásának igazolása a TB-től

• nyilatkozat arról, hogy az igénylő és házastársa, gyermekei nevén nincs ingatlan

• adás-vételi szerződés (legyen benne feltüntetve a CSOK igénybevétele is)

• érvényes okmányok, lakcímkártya, személyi igazolvány, adókártya. Nemcsak a felnőtteknek, hanem a gyereknek is

• születési anyakönyvi kivonat a gyereknek, szülőknek házassági anyakönyvi kivonat

• kérhetik még a lakás alaprajzát, valamint munkáltatói igazolást is

• egyéb papírok ügyében érdemes tájékozódni a választott hitelintézetnél

Ha nem sikerül teljesíteni a feltételeket… Ha nem sikerül a feltételeket teljesíteni, akkor a CSOK összegét, a késedelmi kamattal (normál kamat ötszöröse) együtt kell visszafizetni. Kivétel ez alól, ha…

• a házastársak egyike elhunyt,

• megváltozott a munkaképessége,

• a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik,

• vagy a gyermek fogyatékossággal születik.